A fogyatékossággal élő ember is vágyik az önálló életre. Arra, hogy ne csak az önfenntartás legyen a cél, hanem egy teljes élet. A személyi asszisztencia rendszere ehhez nyújt segítséget: visszaadja a fogyatékossággal élő ember méltóságát és önrendelkezési jogát. Nem lesz kiszolgáltatott többé, munkáltatóként fogalmazhatja meg igényeit, így olyan formában kap támogatást, ahogyan arra a leginkább szüksége van.

A Szimbiózis Alapítvány egy nyertes pályázatnak köszönhetően a személyi asszisztencia lehetőségét hozza el a miskolci fogyatékossággal élőknek. Tíz hónapon keresztül 16 főnek lesz lehetősége erre az egészen egyedi támogatásra. A fogyatékossággal élő személy a személyi asszisztenciával nem (kizárólagosan) ápolási segítséget vesz igénybe, hanem az alapítvány finanszírozásában egy olyan szolgáltatáshoz jut hozzá, mely által életminősége magasabb szintet érhet el. A fogyatékossággal élő személy maga választhatja ki, kik lesznek azok az asszisztensek, akiket szeretne alkalmazni és ő is igazolja majd le az elvégzett munkát. Minden résztvevőnek maximum négy személyi asszisztense lesz, így biztosított a folyamatos, akár 24 órás szolgálat. 

 „Nem attól lesz egy fogyatékossággal élő boldog, ha önállóvá válik – hiszen önálló nem is lehetek soha, én például a sérülésemből adódóan sosem leszek az – hanem attól, ha önrendelkező lehet.” – mondja Csángó Dániel, aki egy autóbaleset miatt 20 évesen kerekesszékbe került, mind a négy végtagja sérült. Hosszú önismereti munka után ma már nemcsak a saját élete felett rendelkezik önállóan, hanem másokat is edukál abban, hogyan élhetnének teljes(ebb) életet. Ezért alapította meg a Freekey nevű mozgalmat, ami a személyi asszisztencia rendszerét szeretné itthon bevezetni és személyes tapasztalataival segíti a Szimbiózis Alapítvány programját.

A személyi asszisztencia nemcsak az egyén életében hoz változást, társadalmi hatása is jelentős. Ha valakinek – aki most például szülei segítségére szorul– lesz egy asszisztense, akkor az ő ápolását végzőknek felszabadul az idejük, így akár újra munkába tudnak állni. Ezt a gazdasági modellt már több európai országban is tesztelték, és összehasonlítva az intézményi rendszer fenntartásának költségeivel kiderült, hogy jóval kevesebbe is kerül.

fotó: MINAP/Horváth Csongor